1. All i need is you.

Rue P.o.V
-Hazudsz.-bokszoltam bele legjobb barátom vállába.-Ez egyáltalán nem így volt kikérem magamnak. -néztem Andyre sértődötten.
-Oh dehogy is nem. Le se tagadhattad hogy őt bámulod.  Rue szerelmeeees. Rue szerelmeeees. -kezdett el szaladni tengerparti homokban.
- Ne menekülj! Úgy sincs esélyed! Most megfizetsz! - mikor utolértem, ráugrottam a hátára aminek következményeként előre borult én meg rá, elkezdtem csikizni, már az életéért könyörgött, de amint engedtem egy kicsit rajta, maga alá fordított és lefogta a kezeim. - tudod hogy ezt utálom. - kiséreltem meg egy kiszabadulást a szorításából.
- Ha nem csikizel többet elengedlek, oké? - csak kiskutya szemekkel bólogattam rá , és elengedett.
- Cat tudja már? - nézett rám miközben a csillagokat kémleltem az égen.
- Nem, ki is akadna. Erről csak te tudsz és örülnék ha ez igy is maradna. - rámosolyogtam és felálltam. - Na de menjünk be, nem mindenki rocksztár, valakinek suliba is kell járnia.
- Jolvan. Menj csak. Én még maradok egy kicsit.
- Jó éjt Andy. - öleltem magamhoz, de csak egy mosoly volt a válasz.

És hogy ki is az a Rue, kibe  szerelmes, és mért szivatja ezzel a legjobb barátja azt elmondom nektek.
Rue én vagyok. Teljes nevemen, Rue Shadows. 19 éves elsőéves egyetemista állatorvos szakon San Diegoban, ráadásul reménytelenül szerelmes. És hogy kibe? Nem, nem a legjobb barátomba, mint szokás, hanem a legjobb barátnőm tesójába, akit a világ csak Jayy Von Monroe-nak ismer. Caithryn Griffis kiskorom óta a legjobb barátnőm, és ha ez még nem elég irigyelni való akkor hozzáteszem, hogy az a bizonyos legjobb barát, Andrew Dennis Biersack. Tökéletesebb életét nem is álmodhatnék magamnak. A tengerparton lakom Andyvel és Ashleyvel és CCvel. Szabadidőmben dalokat írok, zenét szerzek, akár magamnak, akár más zenekarnak, amiért ráadásul pénzt is kapok. Mondom, tökéletesebb életem nem is lehetne, de hátrányai is megvannak, amit biztosan nem irigyelnétek.

Andy P.o.V

Miután Rue bement, csak csendben sétáltam, néha néha idegesen, de legfőképpen csalódottan belerúgtam a homokba. Csak rajta járt az eszem és azon hogy sosem lesz több mint barátság. "Mi van meg Jayyben, ami bennem nincs? Én mért nem vagyok jó neki? A lányok mért nem veszik észre ha valaki tiszta szívből szereti őket?" Ilyen és ehhez hasonló kérdések szállták meg az agyam, és minden egyes megválaszolatlan kérdés tört rajtam egyet. Belerajzoltam a homokba hogy: A+R♥. Percekig néztem, majd eloszlattam, mint azt az álmot hogy valaha vele leszek. Néztem még egy darabig a csillagokat, de jobbnak tartottam ha bemegyek mert kezdett lehűlni a levegő, rövidnadrágba és egy ujjatlan pólóba, nem volt már annyira jó idő.
Felcsoszogtam az emeletre. Meglepődve észleltem hogy Rue ajtaja nyitva van. Nem szoktam ilyet csinálni, de bekukucskáltam rajta. Halkan szuszogott, gyönyörű vörös haja beborította az arcát. Smink nélkül még szebb. Akaratlanul is elmosolyodtam, és a lehető leghalkabban zártam be az ajtót. Kifordultam a folyosóra és a szobám felé vettem az irányt, de egy hang a hátam mögül megállított.